Visszamenőlegesen lesz hároméves a gyes

• Index/MTI

2010. augusztus 18., szerda 16:55 | Frissítve: 2 órája

Visszamenőleges szabályt alkot a kormány a kétéves gyes háromévesre történő emelésénél. A törvényjavaslatot ősszel tárgyalja az Országgyűlés.

Nagy Anna kormányszóvivő egy, az óvodai és bölcsödei férőhelyek bővítését firtató kérdésre közölte: a kormány vissza akarja állítani a korábbi helyzetet, azaz a jelenlegi két évről újra háromra akarja növelni a gyes időtartamát.

Elmondta még, hogy a törvényjavaslat szerepel az őszi jogalkotási tervben és a szabály visszamenőleges hatályú lesz, azaz a 2010. május 1-je után született gyermekeket nevelők is igénybe vehetik majd a hároméves gyest.

A kormány őszi jogalkotási tervei között szerepel egy átfogó, az egyes szociális, fogyatékosügyi, gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtása, amelyet a tervek szerint novemberben fogadna el a parlament, a szabályozás pedig kitérne többek között a gyes és gyed újraszabályozására, illetve a gyes melletti 8 órás munkavégzés tilalmának visszaállítására.

A gyes idejének lerövidítéséről a Bajnai-kormány döntött [1] 2009-ben. Ez alapján májusi hatállyal emelkedett a terhességi gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) megszerzéséhez szükséges biztosítási idő.

Száz éven belül el kell hagynunk a Földet, különben kihalunk

A világ egyik leghíresebb élő tudósa, a Cambridge egyetem elméleti fizikusa, Stephen Hawking a Discovery tévécsatornának adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy nagyon sürgősen el kell kezdenünk az űr kolonizálását, ha azt szeretnénk, hogy az emberi faj ne irtsa ki saját magát, vagy pusztítsa el a Fö

A világhírű tudós ritka sorvadásos betegsége miatt évek óta csak számítógép és hangszintetizátor segítségével képes érintkezni a külvilággal; népszerűségét a súlyos tudományos témákat a laikusoknak is élvezhető módon feldolgozó könyveinek, Az idő rövid történetének és A világegyetem dióhéjbannak köszönheti. Betegsége miatt ma már elég ritkán jelenik meg a médiában.

Stephen Hawking

A professzor az ismeretterjesztő tévécsatornának arról beszélt [1], hogy az elmúlt pár évszázadban az emberiség a kihalás szélére sodorta saját magát, és a túlélésünk kulcsa az űr kolonizálásában van. Az olyan helyzetek, amikor fajunk túlélése csupán a szerencsén múlik, sosem látott sűrűségben fordultak elő a XX. században, és a XXI. eddigi éveiben. Példaként az 1963-as kubai rakétaválságot említette Hawking, amikor hajszálon függött a katasztrófa, ma pedig a túlnépesedés és az erőforrások kimerülése jelenti a legsúlyosabb globális problémát..

Hawking szerint [2] az még reális, hogy száz évet kihúzzunk úgy, hogy nem pusztítjuk el a Földet és nem irtjuk ki magunkat, de hosszú távon elkerülhetetlenül bele fogunk futni valamilyen globális katasztrófába. Ezért a XXI. századot arra kellene fordítani a tudós szerint, hogy megsokszorozzuk az űrkutatásra és űrhajózásra fordított energiáinkat, és elkezdjük az idegen bolygók benépesítését.Ehhez a jelenlegi technológiánkon nagyon sokat kellene fejleszteni, hiszen a mai űrhajóinkkal 50 ezer évbe kerülne a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri rendszeréig eljutni, és akkor még sehol nem vagyunk a miénkhez hasonló életre alkalmas légkörű és hőmérsékletű bolygóktól.Hawking korábban azt is mondta [3], hogy a matematikai logika alapján biztos, hogy rajtunk kívül is kifejlődött élet a világegyetemben, és arra figyelmeztetett, hogy a földönkívüliekkel való első találkozás nagy eséllyel elég rosszul fog elsülni, a legvalószínűbb egy olyan konfliktus kialakulása, mint az európai hódítók az amerikai indiánok közötti volt 500 éve.

Megsokszorozódtak a szabálytalanságok az uniós forrásoknál

MTI

2010. augusztus 18., szerda 06:59 | Frissítve: 1 órája 
A szabálytalan támogatások ötszörösére nőttek az uniós források felhasználása során, az intézményeink nem tekintettek szabálytalannak az EU által annak ítélt átcsoportosításokat, korrekciókat, a nyilvánosság nem kapott megfelelő információt az uniós pénzek felhasználásáról - ilyen bajokat találtak az Állami Számvevőszék szakemberei.
Az uniós források felhasználása során a szabálytanul folyósított támogatások összege közel ötszörösére nőtt 2009-ben a 2008. évihez képest, és megközelítette a 9 milliárd forintot. A szabálytalanságok növekedése a programok zárásával és a kedvezőtlen gazdasági helyzettel függött össze - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből.

Az ÁSZ összegzése szerint Magyarország 2004-2009-ben 3745 milliárd forint uniós és kapcsolódó hazai támogatást használt fel, az intézmények programonként elkülönülten számoltak be az Európai Bizottságnak a szabálytalanságokról, a visszafizetésekről, de nem készült valamennyi uniós programra átfogó, a korrekciókat is tartalmazó beszámoló.

 

Senki nem kapott megfelelő tájékoztatást a felhasználásról

Az uniós források csaknem 90 százalékát két intézmény, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kezelte, de rajtuk kívül is volt még pár államháztartási intézmény, amelyek kezelték a pénzeket.

A számvevők szerint az uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát rontotta, hogy az intézmények nem kezeltek szabálytalanságként olyan, az Európai Bizottság szabálytalanságnak ítélt pénzügyi korrekciókat, átcsoportosításokat, amelyek több tíz milliárd forint többlettel terhelték a hazai költségvetést. Ilyen volt például a közbeszerzési szabálytalanságok miatti közel 66,6 milliárd forintos pénzügyi korrekció. Az EU Bizottsága vitatta további 35 milliárd forint elszámolhatóságát. A számvevők megállapították: a nyilvántartási és beszámolási rendszer hiányosságai miatt sem a döntéshozók, sem a nyilvánosság nem kapott megfelelő információt az uniós források felhasználásáról.

A visszakövetelt pénz felét sem tudtuk visszaszedni

Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követelt vissza a kedvezményezettektől a szabálytalanságok miatt. Ennek több mint fele, 19,1 milliárd forint a Kohéziós Alaphoz, a többi közel azonos arányban a strukturális és az agrártámogatásokhoz kapcsolódott. Ezen túlmenően az EU Bizottsága Magyarországtól, mint tagállamtól követelt vissza mintegy 8,4 milliárd forintot. A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hiányossága miatt 2005. és 2006. évekre vonatkozóan 3,6 milliárd forintot, az unióstól eltérő áfa szabályozás és eszközbeszerzés miatt 4,8 milliárd forintot kellett visszafizetni.

A követelések behajtási aránya programonként jelentősen eltért. Az NFÜ és az MVH szintjén átlagosan a követelések 40,7 százaléka térült meg, ami uniós összehasonlításban a 2008. évi romló tendenciát mutató uniós átlagot éri el. A hazai képet jelentősen ronthatja, hogy a Kohéziós Alap 19,1 milliárd forintos követelésének megtérüléséről nem volt adat az ÁSZ helyszíni ellenőrzése idején.

A vizsgált folyamatok szabályozása alapvetően mindkét szervezetben megtörtént. Az NFÜ esetében a hazai szabályozás azonban még nem adott elégséges támpontot a gyakorlathoz. Bizonytalanságot eredményezett, hogy a szerződéskötés és a szerződéstől való elállás polgári jogügylet, a támogatás visszakövetelése közigazgatási hatósági eljárás, de a két jogviszonyból adódó feladatot nem rendezte jogszabály.

A hazai közbeszerzési törvény előírásai és az uniós szabályozásnak az NFÜ-vel szembeni elvárásai nem álltak összhangban a közbeszerzési szabálytalanságok meghatározásában. Az MVH a közigazgatási eljárás szabályai szerint járt el, az attól eltérés megfelelő törvényi szinten szabályozott volt. A követeléskezelés eredményességét rontotta, hogy a támogatások behajtására, végrehajtására egyaránt jogosult MVH és APEH között a kommunikáció időigényes, az információcsere pedig lassú volt.

Az ÁSZ ezért azt javasolta a kormánynak, hogy mutassa ki és tegye közzé az uniós támogatásokhoz kapcsolódó szabálytalanság miatti követeléseket, kötelezettségeket, pénzügyi korrekciókat átfogóan a zárszámadás keretében. Azt is javasolták a számvevők, hogy a kormány gondoskodjon a hazai közbeszerzési szabályozás és az uniós elvárások összhangjáról a közbeszerzési szabálytalanságok megállapítása tekintetében.