|
| Viccek |
|
A tizennégy éves lány újságolja az anyjának, hogy kimaradt egy mensese.
A szülők mérgesen, zokogva, kétségbeesve kérdik lányukat, hogy melyik
disznó tette ezt vele. A lány felveszi a telefont, beszél, majd leteszi. Fél óra múlva megáll a ház előtt egy vadiúj Ferrari, kiszáll egy öregedő, őszes halántékú úriember, drága, elegáns öltönyben, cipőben, és belép a
házba. Határozottan a nappaliba megy, és leül a szülők és a lány közé.
- Jó reggelt! - mondja. - Hallom a lányuktól, hogy mi történt. Családi okok miatt nem tudom őt feleségül venni, de ajánlatom a következő:
Amennyiben lánya születne, kap tőlem három üzletet, két apartmanházat,
tengerparti villát és 500 000 dollárt évente. Ha fiú lesz, nevére íratom két gyáramat, és ugyanúgy az 500 000 dollárt évente. Amennyiben ikrek lennének, egy-egy gyár és évi 250 000 dollár lenne az apanázsuk. Amennyiben elvetélne...
Itt az apa kihasználva a lélegzetvételnyi szünetet, közbeszól:
- Megbaszod még egyszer!!!
Egy félénkebb férfi elmegy egy bárba, és ott kiszúr egy gyönyörű nőt. (Őzbőr kabát, finom, intelligens arc, súlyos, kerek mellek, vékony derék, káprázatos lábak, válligérő mézszőke haj, igéző zöld szemek.)
Miután hosszan gyűjtögeti a bátorságot, végül odasomfordál, és habozva megkérdezi:
- Hmmm? Nem bánná, ha beszélgetnénk egy kicsit??
Mire a nő, teljes hangerővel:
- NEM AKAROK VELED BASZNI! KOPJ LE!!
Természetesen mindenki rájuk bámul, a fickó szörnyű zavarban visszasündörög a bárpulthoz. Eltelik néhány perc, amikor a nő föláll, és odamegy hozzá. Rámosolyog, és így szól:
- Sajnálom, ami az előbb történt. Bocsásson meg, kérem! Én egy pszichológus vagyok, és azt tanulmányozom, hogy az emberek hogyan viselkednek zavarbaejtő helyzetekben.
Erre a férfi torkaszakadtából felordít:
- ÖTSZÁZ DOLLÁRT EGY SZOPÁSÉRT?!?
A vándor elvetődik egy távoli tanyára. A háziak - egy házaspár - megvendégelik, majd felajánlják neki, hogy töltse ott az éjszakát. Mivel nagyon fáradt, köszönettel elfogadja a meghívást, de mivel nincs vendégszoba, ezért a hitvesi ágyban térnek nyugovóra mindhárman. A vendégnek tetszik a háziasszony, ezért elkezdi simogatni. Az asszonynak is szimpatikus a fiatal utazó, ezért halkan odasúgja neki:
- Tépj le egy szőrszálat a férjem fenekéről, ha nem ébred fel rá, akkor benne vagyok egy kis szexben.
A vendég letép egy szőrszálat. A férj nem moccan, így megtörténik a dolog. Kicsit később újra fellángol a szenvedély. Megint egy szőrszál, megint szex. Amikor aztán harmadszor is kitépi a férj hátsójából a szőrszálat, az méltatlankodva megszólal:
- Ha már elnézem, hogy a saját ágyamban döngeti a feleségem, legalább ne a seggemet használja eredményjelző táblának!
Gazdag pasi új szuper órájával megy a partira. Megkérdezi tőle egy szőke bombázó:
- Hú, de szép óra, miket tud?
- Mindent megmond, amit csak akarok. Például most azt mondja nekem, hogy rajtad nincs bugyi.
Mire a szőke:
- De rajtam van bugyi.
- A fene, már megint siet egy órát.
Történt egyszer a POTE intézményében, hogy az emberi nyál összetételét vizsgálták az ifjú orvostanhallgatók. A mikroszkóp lencséje alá helyezett tárgylemezen helyet foglaló minta képét szép nagy formátumban kivetítették a falra és a prof az illusztráció segítségével magyarázott hosszasan. Egy idő után azonban - az anyag illékony volta miatt - újabb mintára volt szükség. A prof megkérte az egyik csinos medikát, hogy legyen segítségére a hiányzó minta pótlásában. A hölgy a felkérésnek maradéktalanul eleget tett, majd a mikroszkóp alá helyezték ismét a tárgylemezt. Na ezt a pillanatot a leányzó egy életre megjegyezte... Ugyanis a kép közepén feltűnt egy jól felnagyított, vergődő, egysejtű ostoros...
A leányzó tűzvörösen rohant ki az óráról. A prof nézett utána egy kicsit, majd ennyit fűzött a dologhoz:
- Hát igen. Ideális körülmények között hetekig is elélnek.
Összeismerkedtem egy helyes fiúval, és randit beszéltünk meg. Korábban odaértem, és rögtön megláttam őt az asztalnál egy másik lánnyal. Odarohantam hozzá, kiabáltam vele, és ocsmányságokat vágtam a fejéhez. Másnap küldött egy SMS-t, hogy miért nem voltam a megbeszélt helyen. Felhívtam, és emlékeztettem a történtekre. Ekkor azt felelte:
- Most már értem, miért volt olyan mérges a tesóm - és elmagyarázta, hogy este az ikertestvérével ordítoztam.
Átmentem hozzájuk, és bocsánatot kértem tőlük, de azóta sem merek a tesója szemébe nézni.
Egyszer meglátogattuk anyukámat egy korházszerű építményben. Eldőltem édesanyám ágyán és észrevettem egy kapcsolót. Úgy gondoltam feloltom a villanyt, de a villany nem oltódott fel. Még néhányszor megnyomtam aztán meguntam. Úgy véltem kiégett a villanykörte. Nem sokkal később bejön egy ápolónő és megkérdezi, hogy miért hívattuk. Így aztán kiderült, hogy amit én villanykapcsolónak néztem az igazából egy nővérhívó.
Egy kimerítő nap után a suliból hazaérve befeküdtem egy kád habos vízbe, hogy kipihenjem a a matekdoga fáradalmait. Elnyúltam a vízben, és fogalmam sincs, honnan jött rám, de a nagylábujjamat szórakozottan bedugtam a kád végében lévő csap csövébe. Amikor ki akartam húzni, meg sem mozdult. Kikiabáltam anyunak, hogy jöjjön és segítsen, de ő sem tudta kiszabadítani, pedig még a szappant is bevetettük. Azt mondta, hogy ne izgassam magamat, hoz segítséget. Legnagyobb rémületemre meg is érkezett a segítség: a szomszédunk, aki beállított az ezermesterládikájával meg a fiával, aki nagyon helyes srác! Miközben próbálták kiszabadítani a lábamat, ott kellett feküdnöm a kádban, és igyekeztem eltakarni magam a fürdőhabbal. Állítólag öt perc múlva már ki is szabadultam, de nekem óráknak tűnt. Legszívesebben a lefolyón a vízzel együtt én is eltűntem volna.
Egyszer Pécsen voltam és láttam ott egy gyönyörű múzeumot a barátnőmmel. Elhatároztuk, hogy bemegyünk. Láttunk is egy hatalmas kaput és gondoltuk ott kell bemenni. Ezért beindultunk, egy park féle volt ott, ahol emberek ültek. Úgy határoztunk, hogy mi is odaülünk közéjük. Egyre közelebb értünk hozzájuk. Kezdett gyanús lenni, mert mind köntösbe voltak, előszőr nem értettük, hogy miért. De mikor a mentőautót megláttuk, akkor világossá vált számunkra is, hogy mi bizony a kórház betegei közé akartunk leülni.
Trianonban tárgyalnak az országok további sorsáról a VH után.
A tárgyalás közepén jelentkezik a magyar küldött, hogy szólni kíván.
Felszólítják.
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A többiek nem igazán értik, kérdi az elnök, szeretné-e a magyar ha a hozzászólását jegyzőkönyvbe vennék-e.
- Á nem, nem kell. Csak úgy mondtam...
A tárgyalás folytatódik, megint szólni kíván a magyar:
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
Megint kérdik, jegyzőkönyvbe akarja-e vetetni? Mondja:
- Nem kell, csak úgy mondtam...
A tárgyalás folytatódik, a magyar megint szólásra kér engedélyt:
- Én csak azt szeretném mondani, hogy mikor mi idejöttünk a Kárpát-medencébe, az éjszaka ellopták a románok a lovainkat.
A román küldöttnek már vörös a feje, üvöltve kifakad:
- De hisz akkor még itt sem voltunk!!
Mire a magyar:
- Na, ezt vegyék jegyzőkönyvbe...
- Apu, veszel nekem egy hightech, 3G-s, usb-s, bluetooth-os, 12 megás hard disc-kel és integrált fotókamerával felszerelt mobiltelefont, amivel mp3-at, pdf-et és java utilities-t lehet letölteni?
- Édes fiam, nem tudnál te is csak drogozni, mint mindenki más?
Éppen tusoltam , amikor a négyéves kisfiam bejött a fürdőszobába, és fogkrémmel bajuszt és szakállt rajzolt magának Olyan cuki lett, hogy még vízesen kiugrottam a tus alól, hogy digitális gépemmel egy képet készítsek róla. A fotót feltöltöttem a netre, szétküldtem a barátoknak, rokonoknak. Vártam a dicsérő maileket. Először a férjem írt:"Szívem, nézd meg jobban a fotót..."
Megnéztem. Majd elsüllyedtem: a kép hátterében, a fürdőszobai gardrób tükrében ott vagyok én is egy digitális fényképezőgépbe öltözve.
Beálltam egy zsúfolt parkolóba és leengedtem az ablakot, hogy a hátsó ülésen nyújtózkodó kutyusom kapjon elég levegőt. Nem akartam, hogy utánam induljon, megálltam hát a járdán és visszamutatva rá, határozottan azt mondtam:
- Ott maradsz! Érted?? Maradsz! Maradsz!!
Egy közeli autó vezetője, látva hogy szőke vagyok, csodálkozva végigmért, majd megszólalt:
- Csak be kell húznia a kéziféket!
Egyszer az iskolánkban szerelték a szekrényeket, és az enyém volt a legrosszabb állapotban. Utolsó óra után elővettem a kulcsot, ki akartam nyitni a szekrényajtót, de nem mozdult. Kiderült, hogy lecserélték az ajtót, és nem kaptam meg hozzá az új kulcsot. Térdig érő hóban tettem meg hazafelé 2km-t.
Egyszer Pécsen voltam és láttam ott egy gyönyörű múzeumot a barátnőmmel. Elhatároztuk, hogy bemegyünk. Láttunk is egy hatalmas kaput és gondoltuk ott kell bemenni. Ezért beindultunk, egy park féle volt ott, ahol emberek ültek. Úgy határoztunk, hogy mi is odaülünk közéjük. Egyre közelebb értünk hozzájuk. Kezdett gyanús lenni, mert mind köntösbe voltak, előszőr nem értettük, hogy miért. De mikor a mentőautót megláttuk, akkor világossá vált számunkra is, hogy mi bizony a kórház betegei közé akartunk leülni.
Tavaly nyáron a barátnőmmel vettünk fagyit (gombócosat) és mivel nagyon szeretünk hülyéskedni, mikor már az enyémet befaltam, a barátnőmébe is belenyaltam egyet, de az túl nagyra sikeredett és majdnem az egészet lenyaltam, erre odaadta nekem hogy "Anyád, ez má' nem kell.."
Mondom: "Nekem se.." és hátradobtam magam mögé a tölcsért, de nem vettem észre, hogy a gombóc meg kirepült belőle előre, hát pont egy padon ülő nőcire pottyant rá... Sűrűn bocsánatot kértünk és elhúztuk a csíkot amilyen gyorsan csak tudtuk...
Majdnem betörtem az ajtót (nyitva volt), úgy siettem az első szabad helyet megtalálni a WC-ben... Dolgom végeztével gondoltam már semmi végzetes nem történhet... Kinyitottam a csapot, hogy kezemet tisztítsam, nem jött semmi..... Nem adtam fel, kinyitottam a meleg csapot is, s mint derült égből villámcsapás, elkezdett remegni a mosdókagyló... Úgy megijedtem, hogy hátrahőköltem, s csak néztem mi fog történni... A mosdókagyló nemsokára leszakadt... víz még nem jött.....? Gondoltam odamegyek megnézem már mi a fene ez... hirtelen hatalmas sugárban lőtt rám a barnás trutymó... Rohantam ki a fodrászüzletből, ahol előtte a hajamat csinálták... Azóta már csak biztos helyen pisilek ;o). S azóta már a hajam sem hullik...
Az egyik nap, amikor a szám. tech. terem előtt várakoztunk az órakezdésre, ellenállhatatlan vágyat éreztem az iránt, hogy hangot adjak a tanár iránti gyűlöletemnek. Ez a többieknek is tetszett, tehát jól kibeszéltük. Lezárásképpen azt mondtam:
- Tibor bácsi egy BIGFOOT!
Nem is értettem miért nem röhögnek a többiek, pedig olyan jó beszólás volt. Hátrafordultam és ott állt mögöttem teljes valójában a büdöslábú, szandálos-szakállas informatikatanár!
Azóta már yetinek hívjuk.
Beálltam egy zsúfolt parkolóba és leengedtem az ablakot, hogy a hátsó ülésen nyújtózkodó kutyusom kapjon elég levegőt. Nem akartam, hogy utánam induljon, megálltam hát a járdán és visszamutatva rá, határozottan azt mondtam: - Ott maradsz! Érted?? Maradsz! Maradsz!! Egy közeli autó vezetője, látva hogy szőke vagyok, csodálkozva végigmért, majd megszólalt: - Csak be kell húznia a kéziféket!Egyszer Pécsen voltam és láttam ott egy gyönyörű múzeumot a barátnőmmel. Elhatároztuk, hogy bemegyünk. Láttunk is egy hatalmas kaput és gondoltuk ott kell bemenni. Ezért beindultunk, egy park féle volt ott, ahol emberek ültek. Úgy határoztunk, hogy mi is odaülünk közéjük. Egyre közelebb értünk hozzájuk. Kezdett gyanús lenni, mert mind köntösbe voltak, előszőr nem értettük, hogy miért. De mikor a mentőautót megláttuk, akkor világossá vált számunkra is, hogy mi bizony a kórház betegei közé akartunk leülni.Tavaly nyáron a barátnőmmel vettünk fagyit (gombócosat) és mivel nagyon szeretünk hülyéskedni, mikor már az enyémet befaltam, a barátnőmébe is belenyaltam egyet, de az túl nagyra sikeredett és majdnem az egészet lenyaltam, erre odaadta nekem hogy "Anyád, ez má' nem kell.." Mondom: "Nekem se.." és hátradobtam magam mögé a tölcsért, de nem vettem észre, hogy a gombóc meg kirepült belőle előre, hát pont egy padon ülő nőcire pottyant rá... Sűrűn bocsánatot kértünk és elhúztuk a csíkot amilyen gyorsan csak tudtuk...Majdnem betörtem az ajtót (nyitva volt), úgy siettem az első szabad helyet megtalálni a WC-ben... Dolgom végeztével gondoltam már semmi végzetes nem történhet... Kinyitottam a csapot, hogy kezemet tisztítsam, nem jött semmi..... Nem adtam fel, kinyitottam a meleg csapot is, s mint derült égből villámcsapás, elkezdett remegni a mosdókagyló... Úgy megijedtem, hogy hátrahőköltem, s csak néztem mi fog történni... A mosdókagyló nemsokára leszakadt... víz még nem jött.....? Gondoltam odamegyek megnézem már mi a fene ez... hirtelen hatalmas sugárban lőtt rám a barnás trutymó... Rohantam ki a fodrászüzletből, ahol előtte a hajamat csinálták... Azóta már csak biztos helyen pisilek ;o). S azóta már a hajam sem hullik...Az egyik nap, amikor a szám. tech. terem előtt várakoztunk az órakezdésre, ellenállhatatlan vágyat éreztem az iránt, hogy hangot adjak a tanár iránti gyűlöletemnek. Ez a többieknek is tetszett, tehát jól kibeszéltük. Lezárásképpen azt mondtam: - Tibor bácsi egy BIGFOOT! Nem is értettem miért nem röhögnek a többiek, pedig olyan jó beszólás volt. Hátrafordultam és ott állt mögöttem teljes valójában a büdöslábú, szandálos-szakállas informatikatanár! Azóta már yetinek hívjuk.
|
| << vissza |
|
