A főnök azt mondja 4 dolgozójának:
- Sajnálom, de létszámleépítés van, valakit el kell küldenem.
Mondja a cigány:
- Sajnos, én kisebbségi vagyok, nem küldhet el, mert panaszt teszek.
Mondja a másik:
- Én nő vagyok, ha elküld, panaszt teszek.
A harmadik:
- Én idős vagyok, ha elküld, beperelem hátrányos megkülönböztetésért.
Mindenki a negyedik, fiatal, fehér férfire néz. Az megszólal:
- Azt hiszem, akkor muszáj homokosnak állnom...

Két kisfiú beszélget. A 6 éves így szól a 4 éves öccséhez:
- Te, szerintem itt az ideje, hogy elkezdjünk káromkodni. Most lemegyünk a konyhába anyuhoz és mondunk valami jó zaftosat. Például én kitalálok valamit, ami "büdös franccal" kezdődik, te meg mondasz valamit, amibe lesz egy "ba'meg".
A kicsi beleegyezik és elindulnak lefelé a lépcsőn. Anyuka éppen reggelit készít. A 6 éves lép be először és így szól:
- A bödös francba, én müzlit kérek.
Az anya jól eltángálja a bátyót és a lépcsőn felfelé menet még a fenekére húz egy párat, majd rázárja a szobaajtót. Anyuka lejön a lépcsőn és megkérdi a 4 évest:
- Na és te kisfiam, mit kérsz reggelire?
- Hát, ba'meg, műzlit biztos nem.

Irodalom órán a tanár a vers műfaját ecseteli a diákoknak, azon belül is a rímes kategóriára fektetve a hangsúlyt. Előadása végén bíztatja a növendékeket, hogy ha valaki próbálkozott már vers írással, netán tud rögtönözni, szívesen meghallgatná.
Móricka jelentkezik, majd belekezd alkalmi költeményébe:
"Tengerben áll a nő,
kezében drágakő.
Míg csendben mormolja imáját,
a tenger nyaldossa a térdét..."
A tanár elismerően bólint, azonban megjegyzi, hogy az utolsó sor rímügyileg hibádzik, azt valahogy korrigálni kell.
Móricka nem marad adós a magyarázattal:
"Ne legyen itt semmi aggály,
Rímel az, ha jön a dagály!"

A négernek, a székelynek és a románnak egyszerre születik gyereke. Mindhárman várnak a szülőszoba ajtaja előtt, hogy végre megláthassák a gyereküket. Egyszercsak kilép a szobából a nővérke:
- Uraim, gratulálok, mindhármuk gyereke egészséges. Csak egy baj van, összekevertük őket. Kérem fáradjanak be, és válasszák ki a sajátjukat.
Erre a székely egyből berohan, és felkapja a néger gyerekét. Mire az:
- Székely! Nem látod, hogy az az én gyerekem? Teljesen olyan mint én, a bőre színén is látszik.
Mire a székely:
- Lehet hogy a tied, de amíg ki nem derül melyik a románé, addig ez nálam marad!!!

Egy autószerelő épp egy motor hengerfejét szerelte le, amikor meglátta, hogy egy híres szívsebész lép be a szervizbe. Amíg a szívsebész a szervizvezetőre várt, a szerelő átkiabált a termen:
- Hé, doki, kérdezhetek valamit?
A sebész kicsit csodálkozva odasétált a szerelőhöz. A szerelő kiegyenesedett, letörölte a kezét, és ezt kérdezte:
- Szóval doki, nézze meg ezt a motort. Én is kinyitom a szivet, kiveszem a billentyűket, megjavítom, beteszem az új alkatrészeket, és amikor kész, úgy működik, mintha új lenne. Hogy lehet az, hogy ezért alig kapok egy kis lóvét, míg maga nagy pénzeket akaszt az alapjában véve ugyanilyen munkáért?
A sebész elmosolyodott és odasúgta a szerelőnek:
- Próbálja meg mindezt járó motorral!

A fiú bemutatja új barátnőjét a szüleinek, akik szívélyesen meghívják őt, vacsorázzon náluk. Leülnek az asztal köré, kutya az asztal alatt; elkezdenek kajálni. A félénk lány egyszercsak úgy érzi, muszáj eleresztenie magát; tartja-tartja, de nem megy tovább, reccsen egy nagyot.
- Maszat! - kiált fel az apa összevont szemöldökkel, és az elvörösödött lánynak hatalmas kő esik le a szívéről: mindenki azt hiszi, a kutya volt.
Kajálnak tovább, de egy idő után megint érzi a kínzó ingert, ha egyszer bejött, most is bejön, gondolja, és elfingja magát.
- Maszat! - hörren fel ismét az apa.
Esznek tovább, a lány kis idő múlva úgy érzi, megint kell, és most már viszonylag fesztelenül ereget egyet. Erre az apa:
- Maszat, vigyázzá már onnan, mert rádszarik!!